90-es években a Spice girlsből Sporty Spice akartam lenni.(Ebből persze már kinőttem) A változást mi sem mutatja jobban, hogy elkezdtem érdeklődni a nőies ruhák iránt. Ennek egyik mintadarabja, a magassarkú cipellő eddig maximum ünnepekkor került a lábamra. Nemrég azonban megkaptam életem első (ha nem számítjuk a divat egyik legnagyobb bűntényét, a magastalpú cipőt) hétköznapokra való magassarkúját. Első viseléskor nem sokat kellett tipegnem benne (Valaki legyen olyan kedves,árulja el, mi a titka a magassarkúkban való természetes járásnak), így nem is adódott probléma. Másodszor viszont magabiztosan elindultam benne a HerbaHázba. Odafele még viszonylag jól vettem a saját magam által felállított akadályt, de már éreztem, hogy a lábujjaim nem vélik jó bulinak a nyomorgatást. Bent észrevettem, hogy a legnagyobb megadta magát a topán bőr pántjának, és megvált bőrfelületének egy részétől. Lesántikáltam az áruházba ragtapaszért. Természetesen leghátul volt, és mire odaértem, majdnem el is felejtettem, miért indultam. :) A rengetegféle tapaszból kiválasztottam az egyik alsó kategóriásat, Pharmadoct Elaskin névre hallgatót. Kibontásakor derült ki, hogy kékszínű. Gondoltam, nem a legdiszkrétebb, de már mindegy. Ahogy felraktam a csonkolt nagylábujjamra, a széle kezdett feljönni. Kissé csalódottan fogtam meg a lifegő szélét, és ekkor vettem észre, hogy a kék rész csak fedi a valódi tapaszt. Lehúztam hát, és egy alig észrevehető hártyafelületet találtam a bőrömön. egyedül a fehér géz része rikított. Nem értettem, hogy ha észrevétlen akar lenni, miért éktelenkedik közepén a fehér rész. Rájöttem, hogy ha nem is teljesen láthatatlan, de mivel ultravékony, bármilyen testfelületen jól megmarad, így a nagylábujj körül is. Utána már valamennyire kijött egymással a tipegőm és a nagylábujjam.
Volt fesztiválon is velem volt, és jól is jött, mert Tóth B.-nek egyszer sikerült úgy kiszállnia a kocsiból, hogy bent még semmi baja nem volt, kint pedig már ömlött a vér a térdéből. (Mivel csak akkor érkeztünk, nem beszélhetünk illuminált állapotról, kedves barátném azóta se tudja felidézni a történteket) Gyorsan le is tapasztottuk a hártyatapaszommal. Rá kellett jönnünk, hogy nem mindig ideális az átlátszósága; csak nem akart elállni a vérzés, és a tapasz az általa felfogott vérrel nem igazán volt partikellék. Az is igaz, hogy nem volt alkalmunk rendesen lekezelni a sebet.
Összegzés: Hártyatapaszunk (én neveztem el így) ideális a nehezen elérhető bőrfelületek, hajlatok beragasztásához, kisebb vágásoknál. Ellenben ha ömlik belőlünk a vér, mint a legtöbb ragtapasz, ez sem fogja rögtön elállítani (Igen, sejthettük volna, de nem tudtuk először, mennyire súlyos Tóth B. sérülése ) A polcokon azóta egyébként láttam vérzés elállíó tapszt is, majd azt is letesztelem (Remélem máson..>:))
Update: Mindenkinek figyelmébe ajánlom az olvasást mint hasznos tevékenységet;most hogy újra kezembe vettem, és el is olvastam leírását, kiderült,hogy tulajdonképpen egy speciális vízálló ragtapaszról van szó, ami úszásnál sem hagy cserben, ennek köszönhető hártya-szerűsége. Ki is próbálom este a kádban :)
